2010. december havi archívum

Hogyan legyünk nagymenők?

2010. december 13. hétfő

Az alapvető visszakérdés az lenne, hogy “mikor?”, de mert a válasz mindig az, hogy “itt és most, naná!” a szavak sutba dobhatók.  Hogyan legyünk nagymenők a Facebook-érában? Például így!

Harry Potter az X-faktorban?

2010. december 3. péntek

A tudósok korában még az a mondás járta, hogy csak bátran sorakoztassuk fel a számokat, aztán már azt mondunk és beszélünk, amit csak akarunk. Figyelem, siker, megértés, mind a zsebünkben volt.

Később, már a média uralkodásának korába lépve alábbhagyott az érdeklődés a tudós gondolatok iránt, szinte észrevétlenül, elillant a megértés, ennek nyomán elmaradt a siker, a figyelemre való minden jogosultságunk odalett. Egy ideig még próbálkoztunk a számokkal. Diagramokba, vagy népszerű szóval infografikába öntve tálaltuk őket, de az információzabálók mindig otthagyták őket maradéknak az asztalon.

Míves kulcsaink voltak az emberek gondolkodására nyíló ajtókhoz, de kiderült: az emberi agy  igazi “védelme” nem a zár, hanem az érdekességküszöb. Ott van valahol éppen a homloklebeny mögött, és a legfrissebb kutatások szerint a homo sapiens egyedeinek fejében egyre magasabb, egyre nagyobb helyet foglal el. Mentalista legyen a talpán, aki át tudja küzdeni magát ezen a biológiai “nagy falon”. Az életünkre közvetlenül ható történések, és a saját nevünk említésén kívül egyre nehezebb bármi olyasmit tenni, írni, mondani, amitől megrezdülünk, amitől a téma felé fordulunk. Sokszor egyszerűen csak a bulvárerőszak ígér reményt: bevásároljuk az X-faktorba Harry Pottert (de Daniel Radcliffe-t mindenképp), aki valami kreatív product placementet is odavarázsol a színpadra, miközben a reflektorok a megbízónk logóját rajzolják a feje fölé.

Szinte nem múlik el nap, hogy ne jelenne meg valamilyen kutatási összefoglaló arról: mit gondolnak egymásról (és egymás munkájáról, teljesítményéről) pr-esek és újságírók. Most tekintsünk el attól, hogy minden ellenkező prekoncepcióval szemben a pr-munka nem egyenlő a médiamunkával és a sajtókapcsolatokkal. Az érdekességküszöbre irányuló próbafúrások sorozata és a körülötte tapasztalható pr-ügynökségi hiperaktivitás jól jelzi: valami titkos átjárót azért csak kellene találni itt. Különben aligha lesz meg az ügyfelek által elvárt megjelenésszám, nem lesz elég vastag a heti-, meg a havi riport, nem ül majd elég újságíró a kötelező sajtótájékoztatón, … sorolhatnám a megrovásért, de legalább az ügynökségi fee csökkentéséért kiáltó skandallumokat.

Nagyobb baj ennél, hogy sajnos a figyelem, a siker és a megértés is elmarad azok mellől és ügyfeleik mellől, akik nem találják meg az átjárót, s ha fittyet hányva az idők változásaira mindig ugyanúgy, mindig ugyanazt erőltetik, próbálgatják. A Ferling PR ezért szentel már jó ideje különös figyelmet a médiahasználati szokások, a közösségi média és az emberi gondolkodás változásainak, ezért alakítja rugalmasan médiakommunikációs gyakorlatát. Az eredmények, és ügyfeleink visszajelzése alapján egyre többször írhatjuk fel a projekttáblára, hogy elértük a kitűzött célt: itt zörög a zsebünkben a slusszkulcs mellett minden amit akartunk: megértés, figyelem, siker.