‘gerilla’ címkével ellátott bejegyzések

Flashmobláz

2010. november 8. hétfő

Új betegség terjeng az önkifejezésre vágyók között. Tünetei között szerepel, hogy véletlenül mindig akkor van náluk egy esernyő, vagy egy kispárna, vagy egy szappanbuborék fújó, mikor a többi járókelő kinyitja az esernyőjét pedig nem is esik, elkezdi egymást gyepálni párnával a nyílt utcán, vagy veszett buborékfújogatásba kezd, annak ellenére, hogy életkora nem indokolja az ilyen jellegű viselkedést. A diagnózis: Flashmobláz.

„A flashmob, azaz villámcsődület, célja a közös véleménynyilvánítás. Meghökkentő, figyelemfelkeltő megjelenés útján, ugyanakkor hagyományos értelemben vett szervező
előzetes pontos szervezése nélkül, a résztvevők gyors információcseréjét követően jön létre. Nincsenek felszólalók, programok, és jellegénél fogva nincs napirendje sem. További ismérve, hogy rövid általában csak percekig tart.” – tudtam meg nemrég egy hivatalos közegtől.

A definícióból az következik, hogy élete során mindenki megtanulja azt az egy bizonyos táncot, folyamatosan gyakorolja és bárhol, bármikor be tud kapcsolódni, ha a körülötte lévők táncra perdülnek.
Hogy mindig mindenkinél ott AZ újság, amit pont akkor vesz a kezébe és kezd el olvasni, amikor a környéken tartózkodó másik 15 ember is.
És hogy mindenki ugyanabban az idegrendszeri betegségben szenved és ennek hatására éppen akkor dermed le és válik mozdulatlanná, vagy keresztezi a lábát, mint a vele egy helyiségben tartózkodó másik 12, 24, 57 vagy 101 ember.

Micsoda véletlen, ezt az egybeesést! – gondoljuk úgy az első 20 másodpercben, amíg felfogjuk, hogy mi is történik körülöttünk. Számunkra váratlan dolognak leszünk részesei, amiről látszólag mindenki, ugyanakkor senki se tud. Aztán persze kezd gyanús lenni. Hogyhogy mindenki ismeri a lépéseket? Miért van mindenkinél esernyő, mikor a Horváth Szilárd meg a Pataki Zita nem mondta, hogy esni fog? Miért veszi el az anyuka a szappanbuborék fújót a kislányától? Aztán hirtelen minden világossá válik! Ezek DIREKT csinálják ezt! Ez meg van szervezve! Szó sincs véletlenről. De nekem miért nem szólt senki?

Amint túltesszük magunkat a csalódáson és leküzdjük színlelt közönyünket a történtek iránt, akkor elkezdünk figyelni, és jó esetben fényt deríthetünk a mondanivalóra is. Mert ugye a babonán kívül más is motiválhat egy kisebb tömeget abban, hogy verőfényes napsütésben is magánál tartsa az esernyőjét!? Biztosan, hiszen Pesten bejött. Nem esett.

De tekintsünk picit a kulisszák mögé. Azt tudjuk milyen mit sem sejtő szemlélődőnek lenni, de nézzük meg szervezői szemmel is a flashmobot:

  • kell szervező, meg rendező – akik persze a definíció szerint nem léteznek,
  • kell egy napirend – ami szintén „nincs”,
  • kell a vélemény, amit ki akarunk nyilvánítani – ez nem árt, ha van
  • és kell egy meghökkentő körítés – a siker záloga!

Utána már csak

  • helyszínt – forgalmas legyen,
  • időpontot – sokan legyen akkor és ott,
  • szereplőket – valakinek csinálnia is kell valamit,
  • kellékeket – nem árt, ha van mit osztogatni/kiállítani/felhúzni/megmutatni…
  • beépített embereket – valakinek el kell kezdenie „meghökkenni”

kell biztosítani és már nincs is más dolgunk, mint imádkozni a kedvező időjárásért, és hogy a sajtó is pontosan érkezzen. Valami kimaradt a listából? Mondd meg Te, hogy mivel dobnál fel egy flashmobot!

Rangadó vonósnégyesre hangszerelve

2010. július 16. péntek

Nem éppen friss az ügy – a Google már 235 ezer találatot dob elénk a kulcsszavakra –, de így lassan egy évvel az esemény után is megér egy posztot a Heineken tavalyi gerilla-akciója.

A JWT Italy gondolt egy merészet és megkért több mint ezer barátnőt, főnököt, egyetemi oktatót, főszerkesztőt hogy rángassa el a közvetlen környezetében élő Milan-drukkereket egy komolyzenei koncertre. Ezzel eddig nincs is semmi gond, csakhogy a meccs az AC Milan – Real Madrid Bajnokok Ligája rangadó napjára esett. Így azért már kicsit más a helyzet. Na és ki tud nemet mondani a főnöknek vagy a barátnőnek? 1136 embernek biztosan nem sikerült. Ők a grandiózusnak ígérkező összecsapás napján leszegett fejjel bekullogtak a Mahler Auditoriumba, egykedvűen a székekbe süppedtek, majd megkezdődött a koncert.
A Schnuren vonósnégyese már 15 perce nyúzta a húrokat és a Milan-drukkerek idegeit, amikor az addigi versidézeteket felváltotta pár direkt mondat a kivetítőn: “Nehéz nemet mondani a főnöködnek, ugye?” “És a barátnődnek?” “És a meccsnek?” A felszabadultság szinte kézzel tapinthatóvá vált, a közönség tapsba tört ki. A kvartett eközben átváltott a hivatalos BL-témába, ezzel téve visszavonhatatlanná a katarzist. Ezt – és a kötelező Heineken logó felvillanását – követően pedig elindult a kivetítőn a meccs.
A JWT jópár újságírót is becsempészett a terembe, sőt még a SKY Sport élő közvetítését is elintézte, így közel 1,5 millióan követhették a szurkolók döbbenetét a tv-n keresztül. A gonosz tréfa közel 10 millió emberhez jutott el a másnapi hírekkel, számtalan blogban, fórumban, közösségi csatornán élt utóéletet, az akcióról készült videók pedig azóta már többszázezres nézettséget mutatnak. Vállalható kimenet.
Sajnos a költségekről keveset tudni, pár hordó sörbe biztos belekerült, ugyanakkor az is biztos, hogy az ötlet zseniális, rendkívül profi volt a megvalósítás, de azért lássuk be hatalmas szemétség volt ez a lányok, a professzorok és a szerkesztő urak részéről.